ELSŐ KÖTET - A tetovált lány:
Negyven éve történt. Egy családi ünnepség közben eltűnt a
nagyhatalmú Vanger-klán egyik tagja, Harriet, az agg milliárdos, Henrik, unokahúga,
akit gyermekeként szeretett. A lány testét sohasem találták meg. S azóta is,
évről évre, valaki - mintha az őrületbe akarná kergetni - minden születésnapján
emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra. A nagybátyja, Henrik meg van
győződve arról, hogy Harrietet meggyilkolták, és a tettest a Vanger-klán tagjai
között kell keresni. Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a
férfi felfogad egy állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, Mikael
Blomkvistet, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a
rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie. Ugyanakkor
egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte
mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve
marad a kivételes tehetségű, tetovált, hacker lány előtt (Lisbeth). Minél
mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok
kerülnek felszínre.
2009 – Noomi Rapace és Michael Nygvist (svéd-dán-német-norvég)
- BAFTA-díj (2011) - Legjobb nem angol nyelvű film
- BAFTA-díj (2011) - Legjobb nem angol nyelvű film
2011 – Rooney Mara és Daniel Craig (amerikai- angol-svéd-német)
- Oscar-díj (2012) - Legjobb vágás
- Oscar-díj (2012) - Legjobb vágás
A könyv egyszerűen elképesztő, nem is igazán thriller, hanem oknyomozó krimi. A filmek közül mind a kettő jó, de nekem az első, a 2009-es tetszik jobban. Igaz, az amerikai változatból jelenleg csak ez az első rész készült el, és szerintem az amerikai Lisbeth nyomába sem ér a dánnak. Daniel Craiget meg imádom.
Annyi bizonyos, hogy nem egy megszokott krimi, én jó megfigyelő vagyok, mégsem jöttem rá, hogy ki a gyilkos, és ez már alapból nagy sikerre ad okot. Végig gondolkodásra és komplikálásra készteti a nézőt/olvasót, leköti a figyelmet, izgalmas és fordulatos. A filmben eléggé sokkolt, mikor "bosszút áll" Lisbeth a gyámján... 10/10
Annyi bizonyos, hogy nem egy megszokott krimi, én jó megfigyelő vagyok, mégsem jöttem rá, hogy ki a gyilkos, és ez már alapból nagy sikerre ad okot. Végig gondolkodásra és komplikálásra készteti a nézőt/olvasót, leköti a figyelmet, izgalmas és fordulatos. A filmben eléggé sokkolt, mikor "bosszút áll" Lisbeth a gyámján... 10/10
MÁSODIK KÖTET – A lány aki a tűzzel játszik:
Két újságíró dolgozik egy sztorin, ami egy igen nagy pénzt
mozgató, Kelet-Európa és Svédország között prostikat szállító bűnügy körül
forog. Tényfeltáró riport megjelentetésére készül a kérlelhetetlen
szókimondásáról ismert folyóirat, a Millennium. Hogyan kerülnek Svédországba a
prostitúcióra kényszeríttet fiatal külföldi lányok? Kik a futtatók? És
mindenekelőtt: kik veszik igénybe - köztük befolyásos emberek - a
rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait? Érthető, ha egyesek mindent
megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. Egy brutális, több ember halálát
okozó gyilkosság is kapcsolódik az ügyhöz. A gyilkos fegyveren pedig Lisbeth Salander
(Noomi Rapace) ujjlenyomatai vannak.
Lisbeth tudomást szerez a Millennium tervéről, mégpedig korábbi
barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik
bele az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe. Hajtóvadászat indul
ellene, de ha valakit, akkor őt nem könnyű elkapni, pedig nem csak a rendőrség
keresi... Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist) az egyetlen, aki hisz Lisbeth
ártatlanságában, és rögtön neki is lát a nyomozásnak, a szálak azonban igen
magas helyekre vezetnek: a svéd üzleti élet krémje, sőt a kormány is
érintettnek látszik. Blomkvist tudja, hogy a rettegéstől még veszélyesebbé
válik a lány, és megpróbálja megkeresni őt, mielőtt sarokba szorítják, ám
Lisbeth felszívódott. Blomkvist még mélyebbre ás, és maga is megretten attól,
amit talál: az igazságot Lisbeth múltjáról, amiről sosem beszélt…
2009 – Noomi Rapace és Michael Nygvist
Ebben a részben a történet középpontjában ezúttal
Lisbeth Salander figurája áll. Egy kicsit az az érzésem, hogy összecsapták ezt
a részt, hogy gyorsan készen legyenek vele. Nincsenek kidolgozva a szálak, itt
a könyv ezerszer jobb, mint a film. Szorosan kapcsolódik az első részhez, mégis
maradnak nyitott kérdések. Itt sokkal több az akció jelenet is. 10/9
HARMADIK KÖTET – A kártyavár összedől:
A vidéki házban történt brutális családi leszámolás után a
féltestvére által lelőtt Lisbeth, illetve a lány által megsebesített apja
ugyanabban a kórházban lábadozik. Lisbeth féltestvére, Ronald pedig megszökött.
Miközben Lisbeth lábadozik, arra vár, hogy a gyilkosságok elkövetése miatt
bíróság elé állítják.
*Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem
riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd
titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket
követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra
eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael
Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni
üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak
szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai
elitet óriási botránnyal fenyegeti.
2009 – Noomi Rapace és Michael Nygvist
A filmet nem jellemezném, inkább azt mondom, ha valaki
megnézte az első részt és kíváncsi a folytatásra, akkor már ezt is nézzem meg.
Nagyjából az előző részekből már megtudhatjuk mi történt a hősnővel, ebben
pedig összegzi a dolgokat és kiderül a nyilvánosság számára is, hogy általában
Ő volt a szenvedő alany, és nem a vétkes. Elnézném még azért, valahogyan biztos
lehetne 1-2 újabb csavart beletenni, szerintem egyértelműen az volt a hiba,
hogy mind a 3 filmet gyorsan-gyorsan 2009-ben egyszerre leforgatták. Az elsőre
még volt idő, a harmadikra meg szinte semmi, olyan érzésem van, mintha ezt
gondolták volna: „csak gyorsan csináljuk meg, mielőtt Amerika lecsap rá” 10/9
Ettől én még szeretem már-már elfogultan is.
Igaz a könyv írója már nem él, még meg sem jelent rendes
kemény kötésben a könyv ő már nem láthatta, ez azért tragédia.
"15 évet tölt életveszélyes fenyegetések árnyékában, majd
nekiül megírni a Trilógiát – amelyben ugyanazokat a társadalmi problémákat
dolgozza fel, amelyeket oknyomozó újságíróként is: gazdasági és politikai
bűntények, korrupció, hatalmi összefonódások. Majd a Trilógia megjelenése
előtt néhány hónappal egy gyors szívroham végez vele. A Trilógia gyakorlatilag
a szellemi, spirituális végrendelete: regényes kivonata tényfeltáró
életművének. Bizonyos értelemben olyan, mint egy tankönyv. Forrás: forrás"
*E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése