KÖNYV - Sáringer Károly: Indul az én bakterházam

Az eddigiekhez képest más műfajú könyv következik, nem mostanában olvastam először, de akárhányszor eszembe jut,  jókat mosolygok rajta. :) A címéből ítélve olcsó Indul a bakterház koppintásnak tűnhet, de a hasonlóság egyedül a történet kalandosságában van. Szerintem az írónak remek humora van és olyan szófordulatokat, hasonlatokat használ, hogy az hihetetlen.

 

"A világmegváltásra nincs kereslet! De nehogy azt higgyék ám, hogy én erre csak most jöttem rá. Tudom már gyermekkorom óta. (Persze, akik most rám néznek, el sem hiszik, hogy valamikor én is voltam gyerek. Pedig még fényképem is van róla, de hagyjuk. ..) Jó, most már könnyű - így utólag - mert mostanság csak avval múlatom az időt, hogy hallgatom a fű növését. Meg esetleg keresgélem a kákán a csomót. De régen! Olyan kalandosságokon mentem én keresztül, hogy ahhoz tényleg erős idegek kellenek. Még ha csak elolvasni is. Például: amikor a Béla néni ráfogta a döglött légyre, hogy alszik. De ne szaladjunk a dolgok elébe. Olvassák csak el, nem fognak hinni a szemüknek!"

"Szobafogságra lettünk ítélve. A barátom a Pufi, meg én. Három napra. Illetőleg nem is szoba, hanem disznóól fogságra. Mert hát a malacom és állandó tettestársam a kaszáló lelegelésében nyilván csak a kis kuckójában húzhatta meg magát. Tehát én telepedtem meg az ólnál. Egész nap beszélgettünk  a Pufival a disznószag kellemes idilljében. Jó társaság volt! Komolyan, olyan egy okos malac volt az, hogy csak na. Még az emberek közt is csodaszámba ment.

(Azóta sem találtam figyelmesebb hallgatóságot.)"

Találtam egy linket amiben PDF-ben elolvasható:

LINK

°A