2012. december 16., vasárnap

FILM / KÖNYV - Cecelia Ahern: P. S. I love you (Utóirat: Szeretlek)

Holly (Hilary Swank) boldog házasságban él Gerryvel (Gerard Butler). Amikor azonban a férje fiatalon és váratlanul rákban meghal, összeomlik, és nem akar tovább élni. Ám Gerry gondolt erre, és a halála előtt számos levelet írt a nejének, melyek segítségével talán úrra lehet fájdalmán, és újra megtalálhatja önmagát. Az első Holly harmincadik születésnapján érkezik. A hangos levélben Gerry arra kéri, mozduljon ki otthonról és ünnepelje meg a születésnapját a csajokkal. Az elkövetkező hetekben, hónapokban újabb és újabb üzenetek jönnek és igazából ez a várakozás tartja életben Hollyt; újabb és újabb kalandra buzdítva. Elmennek karaokézni, sőt még Írországba is elküldi, ahol megismerkedtek, illetve, hogy találkozzon Gerry szüleivel, is… Közben az élet megy tovább, egyik barátnője terhes lesz, a másikat pedig eljegyzik, sőt össze is házasodnak. Ami kicsit elszomorítja Hollyt, mivel neki ez nem adathatott meg, élete szerelmével.
De örökké a leveleket sem kaphatja, mivel egyszer elfogynak. Mégis ez idő alatt tud segíteni neki, hogy nagy elhatározásokat hozzon, továbbléphessen és megtalálja álmai munkáját, amivel tökéletesen elégedett lehet.
Kicsit meglepő, hogy kit bízott meg Gerry a levelek küldésével, de ha figyelmesen nézed, elég hamar rájössz J
Film plakátja
"Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni."

Könyvborító
Én először a filmet láttam, a könyvet csak pár napja olvastam el, de sajnos nekem nincsen meg, még…. Sok eltérés van közöttük, mivel a könyvben részletesebben le van írva minden, de maga az eredeti ötlet, ahogy a férj segít a feleségének a gyász feldolgozásában, mind a kettőben azonos. Nekem nagyon tetszett ez a film, már kismilliószor láttam, és a szereplőket is nagyon szeretem, tökéletesen illett hozzájuk a karakterük. Elhittem nekik, hogy mennyire nagyon szeretik egymást, és ennél több nem is kellett. Imádtam, amikor felidézik hogyan találtak egymásra, és azt is, hogy mennyi képpel örökítették meg az életüket. Néha magunkra is ismerünk, illetve elgondolkoztat, hogy mégis mit tennénk ebben a helyzetben. Nagyon emberi a történet, tutibiztos, hogy könnyet csal a szemünkbe.

Nem tudom, hogy fér el ennyi hír, egyetlen csónakban...


"Drága Holly!
Nincs sok időm. Nem a szó szoros értelmében, hanem azért, mert éppen fagyit veszel és mindjárt visszajössz. Úgy érzem ez lesz az utolsó levél, mert már csak egy dolgot kell elmondanom neked. Nem azt, hogy soha ne felejts el, vagy hogy vegyél egy lámpát, tudsz te gondoskodni magadról nélkülem is. Hanem azt, hogy veled új ember lettem, megváltoztattál. A szerelmed érlelt férfivá, Holly, és ezért örökké hálás leszek. Most szó szerint. Egy dolgot ígérj meg nekem: kérlek, ha szomorú leszel, vagy bizonytalan, vagy elveszted a hited önmagadban, próbáld meg az én szememmel látni magad. Köszönöm, hogy a feleségem voltál. Nem bánok semmit sem. Szerencsés ember vagyok.Te az életem voltál, de én csak egy fejezet a tiédben. Lesznek továbbiak, ígérem. És a legfontosabb, a lényeg: ne félj újra szerelmes lenni. Figyeld a jelet, azt amitől véget ér az addigi életed.
Utóriat: mindig szeretni foglak!"
10/10
*E

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése