Holly (Hilary Swank) boldog házasságban él Gerryvel (Gerard
Butler). Amikor azonban a férje fiatalon és váratlanul rákban meghal,
összeomlik, és nem akar tovább élni. Ám Gerry gondolt erre, és a halála előtt
számos levelet írt a nejének, melyek segítségével talán úrra lehet fájdalmán,
és újra megtalálhatja önmagát. Az első Holly harmincadik születésnapján
érkezik. A hangos levélben Gerry arra kéri, mozduljon ki otthonról és ünnepelje
meg a születésnapját a csajokkal. Az elkövetkező hetekben, hónapokban újabb és
újabb üzenetek jönnek és igazából ez a várakozás tartja életben Hollyt; újabb
és újabb kalandra buzdítva. Elmennek karaokézni, sőt még Írországba is elküldi,
ahol megismerkedtek, illetve, hogy találkozzon Gerry szüleivel, is… Közben az
élet megy tovább, egyik barátnője terhes lesz, a másikat pedig eljegyzik, sőt
össze is házasodnak. Ami kicsit elszomorítja Hollyt, mivel neki ez nem
adathatott meg, élete szerelmével.
De örökké a leveleket sem kaphatja, mivel egyszer elfogynak.
Mégis ez idő alatt tud segíteni neki, hogy nagy elhatározásokat hozzon,
továbbléphessen és megtalálja álmai munkáját, amivel tökéletesen elégedett
lehet.
Kicsit meglepő, hogy kit bízott meg Gerry a levelek
küldésével, de ha figyelmesen nézed, elég hamar rájössz J
Film plakátja |
"Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől,
hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy
legyen kivel megöregedni."
Könyvborító |
Én először a filmet láttam, a könyvet csak pár napja
olvastam el, de sajnos nekem nincsen meg, még…. Sok eltérés van közöttük, mivel
a könyvben részletesebben le van írva minden, de maga az eredeti ötlet, ahogy a
férj segít a feleségének a gyász feldolgozásában, mind a kettőben azonos. Nekem nagyon tetszett ez a film, már kismilliószor láttam,
és a szereplőket is nagyon szeretem, tökéletesen illett hozzájuk a karakterük. Elhittem
nekik, hogy mennyire nagyon szeretik egymást, és ennél több nem is kellett. Imádtam,
amikor felidézik hogyan találtak egymásra, és azt is, hogy mennyi képpel örökítették
meg az életüket. Néha magunkra is ismerünk, illetve elgondolkoztat, hogy mégis
mit tennénk ebben a helyzetben. Nagyon emberi a történet, tutibiztos, hogy könnyet
csal a szemünkbe.
"Drága Holly!
Nincs sok időm. Nem a szó szoros értelmében, hanem azért, mert éppen fagyit veszel és mindjárt visszajössz. Úgy érzem ez lesz az utolsó levél, mert már csak egy dolgot kell elmondanom neked. Nem azt, hogy soha ne felejts el, vagy hogy vegyél egy lámpát, tudsz te gondoskodni magadról nélkülem is. Hanem azt, hogy veled új ember lettem, megváltoztattál. A szerelmed érlelt férfivá, Holly, és ezért örökké hálás leszek. Most szó szerint. Egy dolgot ígérj meg nekem: kérlek, ha szomorú leszel, vagy bizonytalan, vagy elveszted a hited önmagadban, próbáld meg az én szememmel látni magad. Köszönöm, hogy a feleségem voltál. Nem bánok semmit sem. Szerencsés ember vagyok.Te az életem voltál, de én csak egy fejezet a tiédben. Lesznek továbbiak, ígérem. És a legfontosabb, a lényeg: ne félj újra szerelmes lenni. Figyeld a jelet, azt amitől véget ér az addigi életed.
Utóriat: mindig szeretni foglak!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése