"Minden összefügg. Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán - egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? Hogyan hatnak egymásra az emberi életek, a tettek és azok következményei a múltból kiindulva a jelenen át egészen a jövőig? Minden mindennel összefügg? Akció, rejtély és romantika szövi át a történetet, melyben egy gyilkos hőssé alakul át, egy egyszerű jótett pedig forradalmat inspirál a távoli jövőben."
" Az életünk nem csupán a miénk, az anyaméhtől a sírig kötődünk másokhoz, a múltban és a jelenben, és minden egyes bűntettel vagy kedves gesztussal jövőnk keletkezéséhez járulunk hozzá. "
A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak közel 3 órás filmet, amit tegnap este néztem meg. Sajnos a moziba nem jutottam el, pedig nagyon szerettem volna, de valamiért elég rövid időn belül levették a mozi műsorról. Így utólag annyira már nem bánom, 3 óra az mégiscsak 3 óra... :)
Tetszett ahogy a múltat-jelent-jövőt összehangolták. Hat, korban és helyszínekben egymáshoz nemigen kapcsolódó történet keveredik, amiben mindig ugyanazok az lelkek (a színészek nagyon jól elmaszkírozva) találkoznak össze, és érzik, hogy valahonnan már ismerik egymást... Megismerkedünk a Völgyben élő Zacharyval, aki egy poszt-apokaliptikus világban él, törzsi körülmények között, Adam Ewing-gal, aki a rabszolgák felszabadításáért dolgozik, a két világháború között élő Robert Frobisher-rel, aki roppant tehetséges, de csapongó élete miatt el nem ismert zeneszerző, Luisa Ray-t, a 70-es évek közepén élő oknyomozó riporternőt, aki egy igencsak kényes ügy közepébe tenyerel bele, Timothy Cavendish-t, a napjainkban élő könyvkiadót, aki egyszer csak egy öregek otthonában találja magát, és végül Sonmi 451-et, a klónt, (2144-ből) akit arra terveztek, hogy kiszolgálja a Fogyasztókat egy nem is annyira távoli jövőben. Az Ő sorsukat követjük végig, egymáshoz kapcsolódó töredékeket kapunk, amiből – ahogy a film elején Zachary elmondja – a nézőnek kell összerakni a teljes képet – ha tudja!
A film végig egy fő gondolattal foglalkozik: születésünktől fogva kapcsolódunk másokhoz, és azokra hatással vagyunk, valamint az egyik legnagyobb kérdés: miért követjük el többször is ugyanazokat a hibákat?
Mindenképpen meg kell említeni a lehengerlő színészi játékot és a szereplőgárdát. (Bár Tom Hanks és Halle Berry neve számomra elég biztosíték volt arra, hogy nem fogok csalódni.) Illetve még megemlítenem a zenét is, ami maga a csoda. Valamilyen díjat biztosan kapni fog ez az alkotás, kíváncsian várom. Mindenesetre le a kalappal előttük.
Annak is örültem, hogy egy kis humort is belecsempésztek a történetbe, illetve az "anyajegy" is nagyon - nagyon ötletes. Ennek segítségével tudjuk ki-kicsoda. Elég mély üzenete van ennek a filmnek, a lélekvándorlástól kezdve, a sorsszerűség, a hit, szerintem a deja vu is... Nagyon oda kell figyelni végig, ami (ismétlem) 3 óra, úgyhogy kipihenten nézzétek meg.
Mindenképpen meg kell említeni a lehengerlő színészi játékot és a szereplőgárdát. (Bár Tom Hanks és Halle Berry neve számomra elég biztosíték volt arra, hogy nem fogok csalódni.) Illetve még megemlítenem a zenét is, ami maga a csoda. Valamilyen díjat biztosan kapni fog ez az alkotás, kíváncsian várom. Mindenesetre le a kalappal előttük.
Annak is örültem, hogy egy kis humort is belecsempésztek a történetbe, illetve az "anyajegy" is nagyon - nagyon ötletes. Ennek segítségével tudjuk ki-kicsoda. Elég mély üzenete van ennek a filmnek, a lélekvándorlástól kezdve, a sorsszerűség, a hit, szerintem a deja vu is... Nagyon oda kell figyelni végig, ami (ismétlem) 3 óra, úgyhogy kipihenten nézzétek meg.
Következtetés: Mindenképpen megnézem még egyszer, és el is szeretném olvasni.
" A hit, akárcsak a félelem vagy a szeretet, ugyanúgy megértendő erők, mint ahogy értjük a relativitáselméletet vagy a valószínűségszámítást. Ezek is olyan jelenségek, amelyek meghatározzák életünk alakulását. Tegnap az életem még egy adott irányba tartott, de ma már egy másik irányba halad. Tegnap még úgy gondoltam, hogy sosem tennék meg olyat, amit ma megtettem. Ezek az erők, amelyek gyakran újrateremtik az időt és a teret, és alakítani és módosítani tudják azt, akinek képzeljük magunkat, már jóval a születésünk előtt hatni kezdenek, majd az elmúlásunk után sem szűnnek meg. Az életeinket és a választásainkat, ugyanúgy, ahogy a kvantummechanika jelenségeit is, pillanatonként értjük meg, minden egyes kereszteződés, minden egyes találkozás egy új, potenciális irányt kínál. "
Cartaphilus Kiadói Kft., 2012 - Ára: 3490,-*E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése