"Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult."
Nemrég ismét a kezembe akadt ez a remek kis könyv, úgyhogy úgy gondoltam írok róla egy bejegyzést, mivel én szeretem.
7. osztályos voltam, amikor év végén a bizonyítvány kiosztáskor megkaptam jutalomkönyvként. Akkor még nem igazán értettem meg a mondanivalóját, a több, mint 200 különálló írásnak, úgyhogy eltettem a kötelezők közé... Gimnáziumi éveimben kezdtem megszállottan Márai Sándor és Müller Péter fanatikus lenni. Egyik nyári estén, interneten olvasgattam idézeteket tőlük, amikor felfigyeltem, hogy forrásként a "füves könyv" van megjelölve; ekkor ért a megvilágosodás (úgy éjfél környékén) hogy én kaptam valamilyen Füves könyvet egyszer régen az általánosban, azonnal nekiálltam a keresésnek, és nem kellett csalódnom az emlékezetemben. Azóta is gyakran lapozgatom, és ami éppen "megtetszik" elolvasom; vannak kedvenceim, és van ami az éppen aktuális kedvemhez való.
7. osztályos voltam, amikor év végén a bizonyítvány kiosztáskor megkaptam jutalomkönyvként. Akkor még nem igazán értettem meg a mondanivalóját, a több, mint 200 különálló írásnak, úgyhogy eltettem a kötelezők közé... Gimnáziumi éveimben kezdtem megszállottan Márai Sándor és Müller Péter fanatikus lenni. Egyik nyári estén, interneten olvasgattam idézeteket tőlük, amikor felfigyeltem, hogy forrásként a "füves könyv" van megjelölve; ekkor ért a megvilágosodás (úgy éjfél környékén) hogy én kaptam valamilyen Füves könyvet egyszer régen az általánosban, azonnal nekiálltam a keresésnek, és nem kellett csalódnom az emlékezetemben. Azóta is gyakran lapozgatom, és ami éppen "megtetszik" elolvasom; vannak kedvenceim, és van ami az éppen aktuális kedvemhez való.
[nem idézek belőle, nem akarok senkit sem befolyásolni, mindenki keressen neki tetszőt.]
A polcomon előkelő helyen van ez a kötet a megtalálás óta :)
 |
| Nekem ezzel a borítóval van meg. |
*E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése