Ma nagyon nem vagyok jó passzban, vagyis úgy mostanában és még mindig nem javult a helyzet, szerintem az idő miatt is... A hegyekből a mélybe zuhanok, és egyszer csak ismét a hegy tetejéről nézek a távolba, de majd elmúlik ez is; sajna a blogot is hanyagolom emiatt. Tanulnisincsenkedvem, pedig már csak KÉT vizsgám van vissza. DE majd visszatérek azért. Tudom én. Furcsa, mert a januárt mindig szerettem (új kezdetek és a szülinapom), de most várom, hogy vége legyen, nagyon, nagyon...
Sosem lesz másik alkalom...
Ezzel ne áltasd magad. Amit ma elmulasztottál, azt már sosem pótolhatod. Mert az már egy másik alkalom, egy másik történet lesz. Ami ma elmúlt, azt már holnap nem kaphatod meg. Minden lehetőséget ragadj meg, ha csak rajtad múlik. Ha fontos. Ha valóban fontos. Ne fogadd el a ,,majd lesz másik alkalom" hamis illúzióját. Mert nem lesz. Az már nem ez lesz. Az már egy másik. És ha két alkalmad lett volna, akkor így csak egy marad.
Ha marad.
Csitáry-Hock Tamás
*E
A vizsgáidhoz sok sikert kívánok! Fel a fejjel, lesz jobb is, és tudod, sose volt úgy hogy ne lett volna valahogy.
VálaszTörlésAz utolsó bekezdés nagyon találó. Bár mindig ezt tudnám szem előtt tartani:)
Köszönöm szépen, hogy írtál, nagyon-nagyon jól esett! :)
TörlésMegpróbálok minden tőlem telhetőt a vizsgán, de azt hiszem majd csak jövő héten megyek el. Még szívom magamba a tudást, bár eléggé ellenáll....
Szerintem senki sem tudja mindig szem előtt tartani, legalábbis, akinek vannak érzései, az tuti, hogy nem. :)