2013. július 31., szerda

FILM - Most jó

Beteg vagyok. Ezért is tűntem el egy kicsit .... Nyár van, tombolnak a 40-fokok én pedig meg vagyok fázva, be van gyulladva a torkom és 39-es lázzal fekszek a takarómba gubózva.... Viszont, ebben is van valami jó, például jelen esetben az, hogy kicsit behoztam a filmes lemaradásaimat. Igaz, nem csupa vidám filmet néztem, sőt, volt olyan is, ami nem igen tetszett, de hát, ez előfordul.
Most egy elég szomorú, szívbemarkoló filmet hoztam. Időnként előjön a filmipar, egy-egy ehhez hasonló filmmel, amiben egy visszafordíthatatlan súlyos kórral szenvedő, tinédzser a főszereplő. Közelebbről megismertet minket a halállal, ami nem feltétlenül baj, csak szomorúsággal tölti el az embereket, szerintem mindenkit.... Hasonló filmek, amiket láttam, és most így hirtelen eszembe jutnak: Séta a múltba, A nővérem húga, Egy kis Mennyország és a mai: Most jó.

Be kell vallanom, hogy már egy ideje nálam porosodott ez a film, de valahogyan nem álltam készen rá. Lehet, hogy nem éppen betegen kellett volna megnézni, amúgy is szomorú a film, és sírásra hajlamos vagyok, de betegen, főleg lázasan valahogy még érzékenyebb vagyok; najó nem sírtam végig, csak úgy 80%-át. Amúgymeg szeretem Dakota Fanninget, és szerepről szerepre, egyre jobban túlszárnyalja magát, remélem még sokszor hallunk róla.

A történet röviden: Tessa (Dakota Fanning) 16 éves és nyirok áttétes leukémiás, aki a sokadik kezelés után visszautasítja a kemoterápiát, és készül a halálra. Van egy listája, amit a halála előtt még megszeretne tenni... Közben megismerkedik az új szomszédjával Adam-el (Jeremy Irvine) akivel egymásba szeretnek, és segít a lánynak 1-2 listán szereplő dolgot megvalósítani. Előre szólok, nem nagy intervallumú események sora fog a szemetek elé tárulni. Szerintem a film igazán arról szól, hogy a Tessát körülvevő emberek miként tudják  őt segíteni, támogatni, illetve a sok-sok érzelem kimutatását mutatja be.
Az, ahogy Tessa nemtörődöm anyja, a túlságosan törődő "rákfanatikus" apja, a kis öccse, a terhes barátnője és Adam szembenéz az elkerülhetetlennel. A halállal. Csodálatos volt a történet, szívfacsaró szerelemmel, ami véleményem szerint nem éppen a 16 évesek szerelmét mutatja be; de, majd biztosan megnézem még.
Szeretném hinni, hogy vannak még Adam-hez hasonló pasik/férfiak a világon. Mindenkinek ajánlom, ha másért nem a jellemfejlődésben sokat segíthet! A film egyébként egy regény alapján készült, Jenna Downham: Amíg élek című könyve, azt hiszem nem fogom elolvasni, vagy ki tudja, még bármi megtörténhet. 10/10
*E

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése