A karácsonyi bejegyzésnél lévő idézet volt az első, amit olvastam tőle, és egyből megfogott. Rákerestem, és nagyon sok hasonlóan mélyérzésű gondolat tárult elém, amiből már ismertem néhányat, csak a szerzőjüket nem tudtam, eddig...
Ezen felbuzdulva nagy keresésbe kezdtem, hogy megszerezhessem a könyveket, ám nem jártam sok sikerrel, mivel egyik könyvesboltban sem lehet megvásárolni, illetve interneten sem lehet megrendelni. A kutatásom során annyit tudtam kideríteni, hogy Székesfehérváron nyomtatták és kötötték mind a 3 művet és hogy ott esetleg hozzá lehet jutni valahogy. Körülbelül január közepén beszélgettem a volt egyetemi kollégiumi szobatársammal -aki Székesfehérvár közelében lakik- régen beszélgettünk, és rámírt, hogy mi van velem; pár héten keresztül mindennap beszélgettünk és megkértem, hogy nézzen utána a kedvemért. Itt igazán szerencsésnek éreztem magam, hogy végül is elég simán ment minden. Az író ott lakik Székesfehérváron és nála meg lehet vásárolni a könyveket, igaz akkor csak 2 volt raktáron, de nemrég újranyomtatták a Mosolyhídat is, és már fel is vettem a kapcsolatot Tamással, nem sokára a 3. könyv is megérkezik hozzám.
A könyvekben Kovács Árpád képeivel is megismerkedhetünk, szinte minden íráshoz tartozik egy festmény is. ITT érhető el.
Íme egy kis ízelítő:
Rendkívülire vársz…
Valami földöntúli csodára. Hogy majd érkezik valaki, és együtt szárnyalni fogtok, messze a föld felett, kiszakadva a hétköznapokból. Vársz, vársz, vársz, és egy napon megérkezik. Ő. Ám csalódsz. Mert még mindig szakad az eső, amit utálsz, mert a lábadra lépnek a buszon, mert a szomszéd bömbölteti a tévét, mert a főnököd a szőnyeg szélére állít. Pedig a földöntúli csoda akkor is ott van. Ezekben is ott van. Mert nem azt jelenti, hogy mindezektől mentesülsz. Mert a Másik nem fog ezektől mentesíteni. Hiszen Vele is a hétköznapokban élsz… nem a világ lesz más, hanem te fogod másként látni. Tőle. Miatta. Mert az a tökéletes kapcsolat, amikor a hétköznapok dolgai közepette is érzed, hogy más a világ. Bár az eső ugyanúgy esik, a lábadra is rálépnek, a tévé is bömböl még. Sőt, a főnök is a szőnyeg szélére állít. De mindez már más. A Másiktól. Nem Ő adja a földöntúli csodát, hanem Ő maga az. És az, hogy rátalálsz. De ettől még nem költöztök ki a hétköznapi világból. Ám mégis, más lesz. Szebb. Mert már egymáson keresztül látjátok. És ezért szebbnek… sokkal szebbnek.
Rendkívülinek.
Valami földöntúli csodára. Hogy majd érkezik valaki, és együtt szárnyalni fogtok, messze a föld felett, kiszakadva a hétköznapokból. Vársz, vársz, vársz, és egy napon megérkezik. Ő. Ám csalódsz. Mert még mindig szakad az eső, amit utálsz, mert a lábadra lépnek a buszon, mert a szomszéd bömbölteti a tévét, mert a főnököd a szőnyeg szélére állít. Pedig a földöntúli csoda akkor is ott van. Ezekben is ott van. Mert nem azt jelenti, hogy mindezektől mentesülsz. Mert a Másik nem fog ezektől mentesíteni. Hiszen Vele is a hétköznapokban élsz… nem a világ lesz más, hanem te fogod másként látni. Tőle. Miatta. Mert az a tökéletes kapcsolat, amikor a hétköznapok dolgai közepette is érzed, hogy más a világ. Bár az eső ugyanúgy esik, a lábadra is rálépnek, a tévé is bömböl még. Sőt, a főnök is a szőnyeg szélére állít. De mindez már más. A Másiktól. Nem Ő adja a földöntúli csodát, hanem Ő maga az. És az, hogy rátalálsz. De ettől még nem költöztök ki a hétköznapi világból. Ám mégis, más lesz. Szebb. Mert már egymáson keresztül látjátok. És ezért szebbnek… sokkal szebbnek.
Rendkívülinek.
 |
| Kovács Árpád: Dívány |
Aktuális, reméljük tényleg jön már a tavasz:
Van a tavasz…
A várva várt. A tavasz, a gyönyörű, az illatos, az élettel teli. Az új élettel teli. Szép, szívmelengető, csodákat adó. Virágzó magnóliával, válladra telepedő katicabogárral. Szereted. De a tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. Nem csak azért, mert a tavasz gyönyörű, hogy élvezed, amint a természet ébredezik, újra élni kezd, amint naponta újabb csodákat ad. Hanem az ígéret miatt. Igen. Az ígéret miatt. A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi… ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát.
Van ilyen tavasz.
A várva várt. A tavasz, a gyönyörű, az illatos, az élettel teli. Az új élettel teli. Szép, szívmelengető, csodákat adó. Virágzó magnóliával, válladra telepedő katicabogárral. Szereted. De a tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. Nem csak azért, mert a tavasz gyönyörű, hogy élvezed, amint a természet ébredezik, újra élni kezd, amint naponta újabb csodákat ad. Hanem az ígéret miatt. Igen. Az ígéret miatt. A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi… ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát.
Van ilyen tavasz.
*E
Nagyon köszönöm, igazán kedves vagy :) Megtisztelő.
VálaszTörlésTamás